A kisgyermek beszéde csak akkor fejlődik megfelelő ütemben, csak akkor lesz tiszta a kiejtése, ha ép a hallása és a látása, hiszen enélkül nem volna képes a beszédhangok utánzására, hallás útján való elkülönítésükre. A beszéd fejlődésének fontos feltétele, hogy a központi idegrendszernek, az idegpályáknak a működése zavartalan legyen. A beszédszervek épsége is feltétele a tiszta beszédnek. De nagy szerepe van a beszéd kialakulásában a környezetnek is. A kisgyermek a beszéd tanulásakor elsősorban az utánzásra hagyatkozik. Ha nem megfelelő a beszédpélda, a gyermek nem tanulja meg helyesen a kiejtést.
Az artikulációs zavar a kiejtés tisztaságának olyan zavara, amelyre az anyanyelv kiejtési szabályaitól való eltérés jellemző. (Pl. a francia nyelvben elfogadott a hátul pergő nyelv r hang képzésénél, az angolban a két fogsor közé csúszó nyelv sz hang ejtésénél, a magyar nyelvben viszont ezek pöszeségnek számítanak, mivel a mi nyelvrendszerünk más képzésformát igényel ezen hangoknál.)
Az élettani artikulációs hiba nem tekinthető beszédhibának. Kb. 4, 5 éves korig természetes, ha közben gazdag a szókincs, a nyelvtani helyesség és a folyamatos beszéd állandóan fejlődik. Nem szükséges a beszédjavítás. Óvodásoknál általában elégnek bizonyul az anyanyelvi nevelés programjában előírt beszédfejlesztés és az otthoni foglalkozás. Ha a gyermek nem jár óvodába a szülő sok mesével, versek ritmizálásával, énekesjátékkal gyakoroltathatja a beszédet.
A beszédszervek fejlődési rendellenességeinek következtében kialakult artikulációs hibát organikus pöszeségnek nevezzük. Leggyakoribb a lenőtt nyelvfék, fogsorzáródási, fognövési rendellenesség. A beszédjavítást megelőzően vagy azzal párhuzamosan szükséges a helyes beszéd anatómiai feltételeinek a megteremtése. Az organikus pöszeség azonban az orvosi beavatkozás ellenére sem szűnik meg logopédiai kezelés nélkül.
Funkcionális artikulációs hiba: világszerte ez a leggyakrabban előforduló beszédhiba. Kialakulásának oka az artikulációs mozgásügyetlenség és a fejletlen finommozgás, valamint a pontatlan hallásfigyelem és a beszédészlelés fejlődésének elmaradása.
Az öt és hat év közötti gyermekek majdnem fele beszédhibás. A szülők sokszor nyugtatják magukat azzal: „Majd kinövi”! Csakhogy így a hibás beszéd rögzülhet. A kellő időben megkezdett logopédiai foglalkozások azonban e nehézségeket megelőzhetik, vagy nagymértékben enyhíthetik. A javulás mértéke és üteme mindig egyéni.
A beszédhiba és a diszlexia összefüggése: A hibásan ejtett hangok miatt a hang-betű kapcsolat megértése, megjegyzése nehezített, pl. ha a gyermek r hang helyett l hangot ejt előfordulhat, hogy nem tudja megtanulni a betűk biztos megkülönböztetését. Ennek az oka az, hogy az r és az l hangot is ugyan úgy képzi (pöszeségéből adódóan), esetleg úgy is hallja (nehezen hallja ki egy szóból, hogy l vagy r hang van benne), s a betű optikai alakja túl kevés ahhoz, hogy a betűk rögzüljenek. Nem csak az olvasásban, hanem az írásban is súlyos hibákat véthetnek a gyermekek. Ezért az artikulációs zavar korrekciója mellett játékos formában finom mozgást, sorrendiséget, ritmust, hallási és vizuális észlelést is fejlesztünk.
Mit tehet a szülő?A magzat már az anya hasában is hallja a hangokat, ám megszületése után még inkább igényli azt, hogy beszéljenek hozzá. A mindennapi tevékenységeket, tisztába tevés, fürdetés, stb. mindig kísérjék a szülők beszéddel, a csecsemők nagyon fogékonyak a beszéd dallamára. Mindig tiszta hangon beszéljen gyermekéhez, ha rossz beszédpéldát kap a gyermek azt utánozza. Minden kommunikációs tevékenységet mentesítsenek amennyire lehet a felesleges háttérzajoktól ( ne szóljon állandóan otthon a tv, a rádió). Legyen türelmes, érdeklődő hallgatóság, ösztönözze a gyermek beszédkedvét. Gyakran megesik, hogy gyermekük sorsáért aggódó szülők megpróbálják „házilag” javítani a pöszeséget. A répa, retek, mogyoró -féle mondókák csak akkor hasznosak, ha a logopédus előzőleg már kialakította a gyermeknél a helyes r hangot. Különben a hibás hang ismételgetése esetleg épp a hibát rögzíti.
Szakszolgálatunk logopédusai minden év szeptemberében szűrést tartanak a nagycsoportos óvodások, az első osztályos gyermekek körében, azoknál a 2., 3. osztályosoknál, akik terápiában részesültek, valamint az újonnan érkező, eddig más intézménybe járt tanulóknál.
A terápia hatékonysága az egyéni fejlődés ütemétől függő érési folyamat, ezért egyénenként változó. Nem lehet siettetni. Az eredmény a mindennapos gyakorlás és a szülő aktív magatartásának függvénye.
Célunk a szülők közreműködésével, hogy iskolakezdéskor már tisztán, jól érthetően, nyelvtanilag helyesen, jó ritmusban beszéljen a gyermek.
Filmajánló:
Bius szereti Mikit. Miki Nikit szereti. De Niki inkább Zolikával épít
házat. Boldizsár meg mindig verekszik. Meg sír, ha hiányzik az anyukája.
Az artikulációs zavar a kiejtés tisztaságának olyan zavara, amelyre az anyanyelv kiejtési szabályaitól való eltérés jellemző. (Pl. a francia nyelvben elfogadott a hátul pergő nyelv r hang képzésénél, az angolban a két fogsor közé csúszó nyelv sz hang ejtésénél, a magyar nyelvben viszont ezek pöszeségnek számítanak, mivel a mi nyelvrendszerünk más képzésformát igényel ezen hangoknál.)
Az élettani artikulációs hiba nem tekinthető beszédhibának. Kb. 4, 5 éves korig természetes, ha közben gazdag a szókincs, a nyelvtani helyesség és a folyamatos beszéd állandóan fejlődik. Nem szükséges a beszédjavítás. Óvodásoknál általában elégnek bizonyul az anyanyelvi nevelés programjában előírt beszédfejlesztés és az otthoni foglalkozás. Ha a gyermek nem jár óvodába a szülő sok mesével, versek ritmizálásával, énekesjátékkal gyakoroltathatja a beszédet.
A beszédszervek fejlődési rendellenességeinek következtében kialakult artikulációs hibát organikus pöszeségnek nevezzük. Leggyakoribb a lenőtt nyelvfék, fogsorzáródási, fognövési rendellenesség. A beszédjavítást megelőzően vagy azzal párhuzamosan szükséges a helyes beszéd anatómiai feltételeinek a megteremtése. Az organikus pöszeség azonban az orvosi beavatkozás ellenére sem szűnik meg logopédiai kezelés nélkül.
Funkcionális artikulációs hiba: világszerte ez a leggyakrabban előforduló beszédhiba. Kialakulásának oka az artikulációs mozgásügyetlenség és a fejletlen finommozgás, valamint a pontatlan hallásfigyelem és a beszédészlelés fejlődésének elmaradása.
Az öt és hat év közötti gyermekek majdnem fele beszédhibás. A szülők sokszor nyugtatják magukat azzal: „Majd kinövi”! Csakhogy így a hibás beszéd rögzülhet. A kellő időben megkezdett logopédiai foglalkozások azonban e nehézségeket megelőzhetik, vagy nagymértékben enyhíthetik. A javulás mértéke és üteme mindig egyéni.
A beszédhiba és a diszlexia összefüggése: A hibásan ejtett hangok miatt a hang-betű kapcsolat megértése, megjegyzése nehezített, pl. ha a gyermek r hang helyett l hangot ejt előfordulhat, hogy nem tudja megtanulni a betűk biztos megkülönböztetését. Ennek az oka az, hogy az r és az l hangot is ugyan úgy képzi (pöszeségéből adódóan), esetleg úgy is hallja (nehezen hallja ki egy szóból, hogy l vagy r hang van benne), s a betű optikai alakja túl kevés ahhoz, hogy a betűk rögzüljenek. Nem csak az olvasásban, hanem az írásban is súlyos hibákat véthetnek a gyermekek. Ezért az artikulációs zavar korrekciója mellett játékos formában finom mozgást, sorrendiséget, ritmust, hallási és vizuális észlelést is fejlesztünk.
Mit tehet a szülő?A magzat már az anya hasában is hallja a hangokat, ám megszületése után még inkább igényli azt, hogy beszéljenek hozzá. A mindennapi tevékenységeket, tisztába tevés, fürdetés, stb. mindig kísérjék a szülők beszéddel, a csecsemők nagyon fogékonyak a beszéd dallamára. Mindig tiszta hangon beszéljen gyermekéhez, ha rossz beszédpéldát kap a gyermek azt utánozza. Minden kommunikációs tevékenységet mentesítsenek amennyire lehet a felesleges háttérzajoktól ( ne szóljon állandóan otthon a tv, a rádió). Legyen türelmes, érdeklődő hallgatóság, ösztönözze a gyermek beszédkedvét. Gyakran megesik, hogy gyermekük sorsáért aggódó szülők megpróbálják „házilag” javítani a pöszeséget. A répa, retek, mogyoró -féle mondókák csak akkor hasznosak, ha a logopédus előzőleg már kialakította a gyermeknél a helyes r hangot. Különben a hibás hang ismételgetése esetleg épp a hibát rögzíti.
Szakszolgálatunk logopédusai minden év szeptemberében szűrést tartanak a nagycsoportos óvodások, az első osztályos gyermekek körében, azoknál a 2., 3. osztályosoknál, akik terápiában részesültek, valamint az újonnan érkező, eddig más intézménybe járt tanulóknál.
A terápia hatékonysága az egyéni fejlődés ütemétől függő érési folyamat, ezért egyénenként változó. Nem lehet siettetni. Az eredmény a mindennapos gyakorlás és a szülő aktív magatartásának függvénye.
Célunk a szülők közreműködésével, hogy iskolakezdéskor már tisztán, jól érthetően, nyelvtanilag helyesen, jó ritmusban beszéljen a gyermek.
Filmajánló:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése