A tanulás három alappillére a figyelem, az észlelés és az emlékezet. Az ingerek befogadásához szükséges a figyelem összpontosítása, tartóssága, megosztása. Az észlelés az a folyamat, amin keresztül megismerjük a külvilágot, érzékeljük a körülöttünk zajló ingereket és ezt feldolgozzuk. Az emlékezet lehet hosszú vagy rövidtávú, szakaszai a kódolás, tárolás, előhívás.

Mivel egyszerre általában több inger és információ ér bennünket ezek kiszűrése és felhasználása nem könnyű feladat. Az iskolában azoknak könnyebb teljesíteniük, akiknél ezek az alapképességek jól működnek. A magyar iskolák többsége tantervközpontú, arra kíváncsi a gyerek tudása megfelel- e a tantervben előírtaknak. Jobb lenne azt számon kérni, hogy a gyerek valóban mit tud. Az első osztálynak az alapképességek, készségek elmélyítésről kellene szólnia. Nem az lenne a cél, hogy karácsonyra megtanítsa olvasni, írni a gyerekeket, hanem hogy jó alapokat teremtsen. Öröm legyen ide járni, társas kapcsolatokat erősítsen.

Az olvasás – írás tanításának alapja a beszélt nyelv, azaz a beszédprodukció (tiszta artikuláció, helyes nyelvtan, értelmes mondat szerkezetek) és a beszédpercepció (helyes beszédészlelés, beszédértés) egyformán jó színvonala.

Az a gyermek, aki beszédhibás, hangcseréi vannak (pl. cica helyett csicsa, sál helyett szál, virág helyett világot mondd, stb.) nehezebben tanulhat meg olvasni. A hallási észlelést kell ilyen esetben a szakembernek megerősítenie a beszédhiba javítása során, ideális esetben ezt még óvodai nagycsoportban, de első osztályban mindenképp. A szülőknek azt javaslom, játszanak először a magánhangzókkal, mert ezeknek jellegzetes szájállása van. Pl. azt mondom : -Ágy. Láttad milyen nagyra nyitottam a szám, mikor elkezdtem mondani? - Ábel. szintén nagy a szám. –Tudnál valamit mondani Te is, ami á hanggal kezdődik? Stb.

Ha ez még nem megy, akkor próbálja a gyermek meghallani, hogy abban, amit én mondtam van-e á hang. Pl. – Figyeld a szám, úgy könnyebb. Gesztenye. Hallottad benne az á hangot? Nem volt benne, ügyes vagy. Stb.

Ha gyermek bizonytalan abban, hogy milyen hangot hall, nem is tudja jól leírni. A beszédhiba, rossz kiejtés pedig az olvasás mellett a szó leírását is nehezíti. Kutatások igazolták, hogy jobb a gyermek írása, ha közben artikulál, mondja, amit ír. A rossz artikuláció, tehát a szöveg leírását ronthatja.

A beszédészlelés egy bonyolult folyamat, ami jó esetben zökkenőmentesen, automatikusan történik. Hallás segítségével az idegrendszerbe jut az információ milyen hangot hallottunk (pl. valaki beszél hozzánk és elhangzik a madár szó), meghalljuk a m,a,d,á,r hangokat, agyunkban beazonosítja a központi idegrendszer az összes beszédhangot (pl. m és a b hang ugyan ott képződik – két ajak között, de az egyik zöngés, a másik zöngétlen – ezt is azonosítja a rendszer). A helyes sorrendet is megállapítja, ahogy a hangok követik egymást (a megszerzett tapasztalatok alapján tudom, hogy a madár egy értelmes szó, a amdár, dáram,stb. ugyanazokból a hangokból áll, csak más sorrendben és értelmetlen, tehát nem jó). A beszédészlelés a helyesírás alapja. Kitűnő gyakorlóanyag szülők számára Gósy Mária- Imre Angéla: Beszédpercepciós fejlesztő modulok című könyve.

Nagyszerű, komplex könyvek Csabai Katalin: Lexi sorozatai, ami kifejezetten olyan részképességek fejlesztésével foglalkoznak, amik az olvasás- írás megalapozásához szükségesek.

A kisgyermekek kézfeje 6-7 éves korban még nem elég fejlett ahhoz, hogy precízen fogjon, rajzoljon. Ha a kisgyermek az alapkészségek és részképességek területén bizonytalan és rákényszerítik az olvasás-írás elsajátítását - biztos a kudarc. A kudarc magával hozhatja a magatartás zavart is, ami azért is szomorú, mert az alapvetően tudásra szomjazó 6-7 éves gyereknek egy életre elmehet a kedve az intézményes oktatástól, és irtózni fog a tanulástól. A szülők nagyban segíthetnek a gyereknek, ha nem hajszolják őket teljesítménykényszerbe, ugyanakkor biztos kereteket adnak számukra. Biztos keret alatt értem, ha a szülő tudatosan csinál dolgokat és a gyerek is tudja, mihez kell tartania magát pl. nem játszhat minden nap a számítógépen, a TV-t nem folyamatosan nézi, hanem csak a megbeszélt időpontokban és időtartamig.

Ne hasonlítgassa gyermekét a szomszéd gyermekhez, a barátok, rokonok gyermekeihez. Önben szorongás és bűntudat keletkezik emiatt, a gyermek pedig nem szárnyakat kap, hanem rossznak érzi magát, holott nem tehet semmiről.

A mozgás mindennek az alapja. Az első tapasztalatszerzése a babáknak innen indul, és erre épül az észlelés, a finommozgás, a beszédszervek mozgása, maga a beszéd, majd az olvasás. A gyerekek előbb a saját testükön tanulnak meg tájékozódni és aztán fokozatosan jutnak el odáig, hogy az iskolában képesek legyenek arra, hogy a papíron megkülönböztessék, a p ás a b betűt (amik nagyban hasonlítanak egymásra). A biciklizés, görkorcsolyázás, egyensúlyozó játékok nagyon jó fejlesztő hatásúak. A magyar néptánc összehangolja a mozgást, a ritmust, az ének által a szöveget.

Meséljen gyermekének korának megfelelő mesét. A gyermekek alaptevékenysége a játék. Feszültségoldó hatása van, örömforrás, játékon keresztül fedezi fel a világot. Végezzenek együtt tevékenységeket pl. a konyhába dagasszanak együtt kalácsot, számolják meg mennyi almát és mennyi körtét vettek a piacon, melyik több-kevesebb, formájukban miben különböznek- miben hasonlítanak, stb. Célszerűbb otthon együtt tanulni a gyermekkel, együtt játszani, mint délután négyig bennhagyni az iskolában, hogy majd a napköziben elintézik.

Az írás-olvasás akkor válik készségszintűvé, ha már magabiztosan ismeri a betűket a gyermek és a szöveg értelme nem okoz gondot, de ez ráér 2. osztályra. A betűk összeolvasását érdemes otthon gyakorolni elsőben. Ha ez nehézkesen megy, ki kell deríteni melyik részképesség akadályozza meg ebben a gyermeket.

Filmajánló:

Utam az iskolába /Sur le chemin de l'école/

magyarul beszélő, francia-kínai-dél-afrikai dokumentumfilm, 75 perc, 2013

Jackson kenyai, Carlito argentin, Zahira marokkói, Samuel indiai - négy kisgyerek akik fényévekre laknak egymástól, akik sosem találkoztak, de akikben van egy közös dolog: nap mint nap hatalmas távolságot tesznek meg, hogy eljussanak az iskolájukba. Van aki gyalog, más lóháton, vagy kerekesszékben utazik, a céljuk mégis ugyanaz: tanulni menni.